roomlybox

Az Első millió és a padlizsános-sajtos fácánmell

Ma csepergős idő volt. És szombat. Délutánra planetárium-látogatást terveztem, de sajnos a hajdúszoboszlói Hungarospa területén időszakosan kitelepült planetáriumi vetítés élvezetéhez meg kell venni a fürdőbelépőt is, ami kicsit abszurd egy 30 perces előadásra vetítve.  Így aztán lefújtam a programot. Amúgy sem akartam strandolni, de az idő miatt esélyünk sem volt rá. Így aztán itthon maradtunk…. Tovább »

Festés és kakukkfüves vadmalacgerinc szőlőmártással

Nagyon ráfért már a faszerkezetekre egy festés. Talán 5 éve már hogy festve voltak, és a nap erősen felcakkozta lazúrt. Nekifogtam hát csiszolni. Persze Manócska mindenképpen segíteni akart, ezért aztán kezébe nyomtam egy darab fát, amivel ő is csiszolást imitálhatott. Miután festésre került a sor, nyomban résen volt, és le sem vette a szemét a… Tovább »

Bukfenc és az almás fácánmell sült hagymás krumplipürével

Mivel magánhangzók közül még csak az “a”, az “au”  valamint egy “ea” szerepel a hangosszótárban, nem egyszerű kikövetkeztetni, hogy mit is szeretne. Egyszer játszás közben átfordítottam, megtámasztva a kis fejét a tenyeremben, és közben mondtam, hogy: bukfenc! Ez annyira megtetszett neki, hogy attól a pillanattól négykézlábra áll nyújtott lábbal, fejét a földre szegezi és közben… Tovább »

Hintaló és citromos-rozmaringos vaddisznó karaj

Egy napon átvetődtünk a szomszédba, Bencéhez, aki majdnem olyan komoly férfi már, mint mi. Kerek két hónappal ifjabb. És neki van egy hintalova… De micsoda hintaló az! Zenél, énekel, ha egyik fülét nyomjuk, és nyerítve vágtázik, ha a másikat. Ráült… Komoly képpel, koncentrálva. Élete első lovazása. Hallgatta a pacihangot miközben mélységesen elábrándozott a nyeregben. Ám… Tovább »

Kék foltok és a gombás vaddisznó vese hagymás sztrapacskával

Gyűlnek, gyülekeznek… mármint a sérülések. Egyik nap elborul, mint egy krumplis zsák, másik nap bebújik a konyhaasztal alá, és beveri a szemöldökét az asztal szélébe, ami persze szépen be is lilul, annak rendje és módja szerint. Mondhatnám, mokkája van a gyereknek 🙂  Meg kék, sárga és zöld foltjai, melyik milyen stádiumban, szerte szórva a kis… Tovább »

Csak játszunk és a májpástétom krumpliágyon

Eddig dicsekedtem vele, hogy milyen jól elvan a Legény egyedül a kis birodalmában, akár egy órát is. Így is volt. Ám amióta nyakába vette a birtokot, azóta nincs maradása: kézenfogva járjuk a lakás minden zegét-zugát. Aztán a kert zegét-zugát is, mivel akár esik, akár fúj, Ő kifelé kívánkozik. Amikor pedig nem tudunk leülni a plédre… Tovább »

Egy alig alvós éjszaka és a sörben párolt tárkonyos vadmalacgerinc

Pedig reménykedtem, hogy a foga miatt volt a gyakori éjszakai felkelés. Tévedtem. A ma éjjel rácáfolt a naiv feltevésemre. Azt hiszem, hosszabbak voltak az ébrenlétek, mint az alvások. És ezt még tarkítottuk folyamatos ivással, aztán hajnali háromkor egy evéssel, és végül fél öttől hatig tartó ordítással, amikor már semmi nem volt jó. A kezemben egyszerűen… Tovább »

Éjszakai hiszti és a vadmalac oldalas

Az anyukák többsége azt várja, hogy nem kell majd küzdeni az evéssel, és a gyerkőc csak tát és nyel, amikor a kanállal a kezünkben leülünk az etetőszékkel szemben. Nos nekem ez megadatott. Hurrá! Bármit török, pürésítek, kavarok össze, annak sikere van. A gyerek tát és nyel… Az egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy éjszaka is igényli… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!