1.0roomlyboxhttps://roomlybox.cafeblog.huKriszti, a szobaszépítőhttps://roomlybox.cafeblog.hu/author/roomlybox/<p>Eltört a télapós bögréje. Véletlen volt, de egy hirtelen mozdulattal lesodortam az asztalról. Még a földetérés előtt ránéztem, és láttam a szemében a rémületet. </p> <p>Aztán csak a csattanás volt, ami szinte visszhangzott a csendben. "Hoppá! ... Ez eltört." Láttam, ahogy kis arcán végigfut az ijedtség, majd a pici szája lefelé görbül és két hatalmas könnycsepp gördül abban a pillanatban végig az arcán. Nem mozdult, csak könnyes szemmel nézte a csorba bögréjét. A télapósat. Amilyen csak neki volt. Mert a lányokén télanyó van. "Most mi lesz?" - kérdezte a szeme, mert a száját nem merte kinyitni. Tudta, hogy akkor menthetetlenül elsírja magát. </p> <p>De nem bírta visszatartani. Zokogás közben kérdezte: "Meg lehet ragasztani?" Nem lehetett. A csorba bögre az csorba marad. - "De majd ültetünk bele virágot, jó?"</p> <p>Mindenhol kerestem télapós bögrét, de persze már nincs szezonja. Elpakolták, legközelebb majd jövőre lesz a polcokon. Nem, nem szedik elő, még nekem sem. </p> <p>Aztán vettem egy másikat, lesz ami lesz. Egy kutyusosat, ami olyan, mint az alvós plüss kutyája. A kocsi hátsó ülésén ült, olvasta a lego-magazint. Mint a nagyok: lába keresztbe téve, két kézzel fogta az újságot. Beültem a kocsiba, az első ülésre. Elővettem a bögrét, és az ülés támlája és a fejtámla között kidugtam. Csak szép lassan csúsztattam felfelé, és közben kutyus hangján mondtam: "Szia Robi! Leszel a barátom?"</p> <p>És ez a tekintet! Kiáltott: "Kutyus! Anyaaaaa, ez nagyon cuki!" Könnybe lábadt a szeme. "Anya, ez annyira aranyos, hogy mindjárt elsírom magam."</p> <p>És újabb könnycsepp gördült le a pici piros arcocskán. De ez már a boldogságé volt. Amiért élni érdemes.</p> <p> </p> <hr /> <p> </p> <p>A kalácsot ebből a vásárlásból hazatérve sütöttem.</p> <p>Mazsolával még finomabb lenne, de most ebből kimaradt. Nem foszlós kalács, inkább sűrű, de nagyon puha.</p> <p> </p> <h1><span style="color: #93d628">Tojásmentes kalács</span></h1> <p>Hozzávalók:</p> <ul> <li>25 dkg liszt</li> <li>1,5 dl tej</li> <li>3 evőkanál cukor</li> <li>2 dkg élesztő</li> <li>5 dkg olvasztott vaj</li> <li>csipet só</li> <li>5 dkg aszalt gyümölcs (mazsola, áfonya, barack, füge)</li> <li>reszelt citromhéj</li> <li>vaj a megkenéshez</li> </ul> <p> </p> <p>Az élesztőt megfuttatjuk egy kis cukros tejben. A lisztet egy tálba öntjük, egy mélyedésbe beletesszük a felfutott élesztőt, ráöntjük a maradék langyos tejet, cukrot, olvasztott vajat. Körben a szélére hintjük a sót, az asztalt gyümölcsöket és a citromhéjat. Összegyúrjuk, kidolgozzuk. Kicsit lágy tésztája van. </p> <p>Duplájára kelesztjük, kb. fél-egy órát vesz igénybe. Három részre vesszük, fonatot készítünk belőle, és a sütőpapírral bélelt formába tesszük. Még kelesztjük fél órát, majd 180 fokon megsütjük kb. 45 perc alatt. </p> <p>Ez egy sűrű, édes kalács. Nagyon finom, de ne a foszlós kalácsra számíts. Én egyszer a tunéziai malév járaton ettem ehhez hasonlót.</p>richhttps://roomlybox.cafeblog.hu/files/2017/02/DSC_0950-150x150.jpg150150