Tavaszi nagytakarítás és a mézes-gyömbéres csirkemell tokaji jégborban párolva

Nálam általában nincs meghatározott ideje a takarításnak. Bevallom, nem is nagyon szeretek takarítani, kivétel ezalól talán az ablakpucolás. Annak ha nekifogok, akkor szívesen csinálom. Ha nekifogok… De tudom, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Vannak hasonszőrű barátaim, akik nem rendmániások, és nem tölti ki életük nagy részét a porcicák hajkurászása. Mégis boldogok, jut idejük sok más, életvidám dologra.

Na de néha mégiscsak rászánom magam – inkább kisebb, mint nagyobb takarításra. Nem kötöm ezt jeles ünnepekhez, mint sokan teszik, számomra érthetetlen módon. Egyszercsak rámjön, és akkor takarítanom kell. Olyan ösztönösen. Mint mostanában. Nem mondom, hogy már rend van, de néhány helyiség már egészen pofásan néz ki. És ilyenkor nem szabad megszakítani az ösztönös cselekvést, holmi konyhai zsonglőrködéssel, mert akkor gyorsan talál az ember magának kifogást a takarítás elhalasztására.

Ilyenkor kell az igazán gyors “dobáldössze” ebéd. Mint ez is, aminek előkészítése nem vett több időt igénybe 10 percnél:

Az egész, csontos, bőrös csirkemellet beleraktam egy jénaiba, besóztam, megszórtam őrölt köménnyel, és reszeltem rá egy darabka friss gyömbért. Megcsurgattam egy kis akácmézzel, löttyintettem rá két evőkanálnyi balzsamecetet, majd némi olívaolajat. Felcikkeztem két szép almát, és mellédobáltam. Kapott kb. fél dl jégbort és ugyanennyi vizet. Rá a teteje, és ment is a sütőbe, 170-180 fokon. Amikor félig már megsült, egy kis tepsit kikentem kacsazsírral, és beleszórtam a megmosott, cikkekre vágott, héjas burgonyát. Megsóztam, köménnyel megszórtam, megborsoztam, és kb. egy dl vizet öntöttem alá. Ő is ment a sütőbe a csirke mellé, és nagyjából egyszerre el is készültek. Az utolsó 5-10 percben légkeveréssel sütöttem, hogy kapjanak egy szép, egészséges, piros színt.

Ebből a finomságból Baba sem maradhatott ki. De hogy szokja a zöld színű ételeket is, amit ugyebár a gyerekek alapból utálnak, egy kis sóskát is főztem neki. Így aztán sült krumpli, persze héja nélkül, csirkemell a bőre nélkül, és sóska ment a turmixba. Imádta!