roomlybox

Már lassan megszokhatjuk, hogy március közepén esik a hó. Nem is kevés. Sőt, inkább azt mondanám, hogy ezen a télen ez volt a legnagyobb havazás. Egyszer majd a természet is biztosan alkalmazkodik hozzá, de egyenlőre a gólyák nem kifejezetten díjazzák ezt az időjárást. Mivel a délelőtt nagy része azzal telt, hogy a kocsiról kapartuk a… Tovább »

Olyan gyönyörű ez a szeptember, amilyenben régen volt már részem. Már ami az időjárást illeti. Meg persze a napjainkat a kis Gézengúzzal, akivel délelőtt, délután az udvaron ténykedünk. Reggeli után húzzuk a bélelt nadrágot, vastag mellényt, bakancsot, és iszkiri a friss őszi napsütésbe. Megvitatjuk, hogy a ma reggeli almafalevelek szebbek-e a tegnapiaknál, végigbújunk a kutyaösvényen… Tovább »

Felnövekvésünk fontos momentuma a bilire szokás. Minden reggel azzal kezdünk, hogy ráülünk a bilire, és addig játszunk, amíg a csomag illendő helyére kerül. Van amikor ez több időbe kerül, mint amennyit ki tud böjtölni anya, ezért amikor ráküzdi a gyerekre a pelust, az összeráncolt szemöldökkel közli, hogy ka…ka…ka! Így szépen kicsomagoljuk a popsit, és folytatjuk… Tovább »

A gyereknap, mondhatom, hogy remekbe szabott lett. Volt három dédi, két nagymama, két nagypapa, keresztszülők és uncsitesó, lufi és bográcsozás. Az időre sem volt panasz, hétágra sütött a Nap. Az egyetlen gond a vaddisznóval volt, mert nem, és nem akart megpuhulni. Aztán délután négyre sikerült asztalhoz ültetni a családot, vagyis két asztalhoz, mert egynél nem… Tovább »

Az udvaron jártunkban-keltünkben sok madár keresztezi utunkat. Galambok, – gerlék, egész pontosan – akik csak átrepülnek fölöttünk, a rozsdafarkú pár, akik a kutyákkal osztoznak egy fedélen, és felváltva hordják az összeszedett rovarokat a fiókáknak, az erdei pintyek, akik a fűzfát szemelték ki maguknak, de valamiért otthagyták a fészküket, és a molnárfecskék, akik tucatjával repkednek az… Tovább »

Végre, mindkét foga áttört! Talán vége az éjjeli bagolykodásnak, és visszatérünk a megszokott, sokak által irigyelt “este lefekszünk, reggel felkelünk” szokáshoz. Ma már csak egyszer kelt fel, a szemét ki sem nyitva szívta a vizet az esti tejpépre hajnali egykor. Ez már haladás. Aztán reggel hatkor kipattant a szeme, és megkezdte a bababamamapapababa -t. Tudtam,… Tovább »