Imádom a padlótól a mennyezetig érő szekrényeket. Amikor semmi mást nem látsz, csak az ajtókat. És tudod, hogy mögötte rengeteg tárolóhelyed van. Mégis úgy érzed, hogy nagyobb tőle a lakás. Mert nem látod, hol ér véget valójában a szoba. A nagy bútorokkal az a baj, hogy összenyomják a teret. De a beépített bútorok esetében nem érzed ezt, mert nem látod.

A konyhában a hatalmas szekrény barna erezete karakteres falként jelenik meg. Észre sem veszed, hogy két ajtót is rejt: a fürdőszobáét és az előszobáét. A másik falon lévő fehér, fényes felületű felső szekrény elég magasan van, ide azokat a dolgokat érdemes tenni, amiket ritkán használunk. Viszont hogy elérjük a gyakran használt dolgokat, a felső szekrényt magasabbra tették, és alá egy faerezetes, kisebb mélységű szekrény került. Nagyon praktikus, imádom!

A másik kedvencem ebben a lakásban a fehérre festett téglafal. De ezt már úgyis tudjátok 🙂

A két hálóhoz egy-egy fürdőszoba tartozik. Az egyikben zuhanyzó, a másikban kád van. A szülői hálóban szintén téglafal van az ágy mögött. Viszont ha megnézed az alaprajzot, láthatod, hogy itt is megbújik egy hatalmas gardrób.

Úgy megnézném kívülről ezt házat… 🙂